Christopher Nolan következő filmje, az Odüsszeia egy mitikus akcióeposz, melyet számos helyszínen forgattak IMAX technológiával. A film… először hozza el Homérosz alapművét az IMAX filmvásznakra, és világszerte 2026. júliusában kerül a mozikba. Tovább

Monroe szőkesége először színes filmen, film noir ragyogó Technicolorban. A Niagara vízesés romantikus világa ezúttal nem nászutasok… idilli menedéke, hanem gyilkos szenvedélyek kulisszája. Miközben a Cutler házaspár elmaradt mézesheteit igyekszik bepótolni a nyaralóhelyen, a szomszédos bungalóban megszálló Rose megpróbál megszabadulni a férjétől. De vajon sikerül neki? Mesterien felépített feszültség, sokkolóan expresszív képek, erotika és vadregény. Monroe ezúttal nem ártatlan naiva, hanem vonzerejét mesterien kijátszó, démoni nő. A film reklámfotója ihlette Andy Warhol egyik leghíresebb művét. Monroe’s blondeness seen in colour for the first time in film noir brilliant Technicolor. Here, the romance of Niagara Falls is not the idyllic bolthole for honeymooners but the backdrop for murderous passions. While the Cutler couple try to make up for their postponed honeymoon at the holiday spot, Rose in the neighbouring bungalow is attempting to rid herself of her husband. Will the plan succeed? Masterfully developed tension, shockingly expressive images, eroticism and wild nature. This time around Monroe doesn’t play the innocent naif but a demonic woman cleverly exploiting her attractions to manipulate. The promotion poster inspired one of Andy Warhol’s most famous works. Tovább

Bevezető: Vörös Attila, MWA, Klang operátor, vetítőgépész, NFI - Filmarchívum Amélie, a magányos montmartre-i pincérnő szenvedélyesen… figyeli a körülötte élők életét, és azzal játszadozik, hogyan varázsolhatná mindennapjaikat derűsebbe, ugyanakkor ő maga felős és visszahúzódó. Váratlanul találkozik Ninoval, az elrontott fotóautomata-képek gyűjtőjevel, aki felforgatja addigi életét. Jean-Pierre Jeunet kultfilmje szerelmes levél Párizshoz és szerelmes levél a szerelemhez, világa bájos és különc, amiben mindig jó elveszni. Solitary Montmartre waitress Amélie has a passion for observing the lives of those around her and plays a game at how to bring more happiness into their lives even though she herself is shy and retiring. One day she meets Nino, avid collector of photo booth snaps that have been discarded. He turns her life upside down. Jean-Pierre Jeunet’s cult movie is a love letter to Paris, indeed a love letter to love; it takes place in a world of charm and eccentricity, a place that always feels good to be submerged in. Kísérőfilmek / supporting films: Kassowitz Félix-reklámfilmek Boldog király kincse / Treasure of the Merry King r: Halász János, Kassowitz Félix, Macskássy Gyula, 1936, 2’ A szerelmes masiniszta / Steam-Roller Driver in Love r: Macskássy Gyula, Kassowitz Félix, Szénássy György, 1938, 1’ Zeusz inkognitóban / Zeus Incognito r: Macskássy Gyula, Kassowitz Félix, Szénássy György, 1939, 1’ Kassowitz Félix, Mathieu Kassovitz nagyapja, „Kasso” művésznéven a Lúdas Matyi szatirikus közéleti lap karikatúragrafikusaként vált ismertté. Pályáját az 1930-as évek elején az első magyarországi animációsfilm-stúdió, a Coloriton figuratervezőjeként kezdte Macskássy Gyula és Halász János oldalán, akikkel diákként Bortnyik Sándor festőművész Bauhaus-elveken működő alkalmazott művészeti iskolájában, a Műhelyben ismerkedett meg. E három üdítően szellemes reklámfilmet, melyek Kassowitz Félix közreműködésével születtek meg, a magyar animációtörténet első színes rajzfilmjeiként tartjuk számon. Félix Kassowitz, grandfather of Mathieu Kassovitz, became famous as a caricaturist on the satirical paper Lúdas Matyi working under the name ‘Kasso’. He launched his career in the early 1930s as figure designer at the first animation film studio in Hungary, Coloriton, working alongside Gyula Macskássy and János Halász, who he met as a student at Műhely (Workshop), the art school of painter Sándor Bortnyik operating on the principles of Bauhaus. These three sparklingly witty commercials, which were created with the assistance of Félix Kassowitz, are considered the first colour cartoons in Hungarian animation. Tovább

Bevezető beszélgetés: Vendég: Gárdos Péter rendező, Máthé Tibor operatőr Házigazda: Fazekas Eszter filmtörténész, kurátor Az… 1956-os forradalommal hallatlanul izgalmas időszak köszönt be a gyerekek életében. Iskolába menniük nem kell, a felnőttek pedig megbolondulnak: a papa megpofoz valakit, pizsamában szteppel, és levelet fogalmaz Hruscsovnak, a nagymama pedig átlőtt kenyérrel tér haza. Gárdos Péter nem a forradalom hőseiről forgatott filmet, hanem azokról a hétköznapi, félős kispolgárokról, akik a lakásukban begubózva, a rádióra tapadva élték át a forradalom napjait. The 1956 Revolution brings incredible excitement into the lives of children. They don’t have to attend school and the adults go crazy: the father slaps somebody, tap dances in his pyjamas and writes a letter to Khrushchev while the grandmother comes home with a loaf complete with bullet hole through the middle. Péter Gárdos hasn’t made a film about the heroes of the uprising but instead the everyday, timid citizens who holed up in their flats and lived out the revolution glued to the radio. Tovább

Bevezető: Acsády-Pongyor Áron, kutató archivátor, NFI - Filmarchívum Bódy Gábor egyszerre minimalista és monumentális kultuszfilmjében… minden mindennel összefügg. Egy hegyvidéki faluba új plébános érkezik, aki különös módszereivel felforgatja a helyiek életét. A rendező maga alakította pap, a csillagász-punkzenész, az önmagát kereső fiatal anya, a háború nélküli katonatiszt, a rokkant tanácselnök, a lelki- és tüdőbeteg nő, valamint az őket megfigyelő kisfiú sorsát ugyanaz az állatias ösztönöket felszabadító kozmikus erő alakítja. A Kutya éji dala az új érzékenység irányzatának radikális főműve, a neoavantgárd, a popkultúra és a magyar underground zene eklektikus fúziója. Everything relates to everything else in Gábor Bódy’s minimalist, and at the same time monumental cult hit. The new priest arrives in a highland village where he proceeds to shake up the life of the locals using unconventional means. The fate of the priest (played by the director himself), the astronomer-punk musician, the young mother on a mission to find herself, the military officer sans guerre, the disabled president of the council, the psychologically damaged woman with lung disease, and the young boy observing all these goings-on is shaped by the same cosmic force that unleashes animal instincts. Dog’s Night Song is a leading radical work of the trend towards a new sensitivity, an eclectic fusion of neo-avant-garde, pop culture and Hungarian underground music. Kísérőfilm / supporting film: De Occulta Philosophia (philo-clip) Occult philosophy Színes NSZK kísérleti film, 1983, r: Bódy Gábor, Egone Bunne (Llurex), Volkmar Hein, szöveg nélkül, 3’ West German experimantal film, colour, 1983, dir: Gábor Bódy, Egone Bunne (Llurex), Volkmar Hein, No Dialogue, 3’ Korhatár-besorolás: 12 A De Occulta Philosophia Bódy Gábor philo–mytho–lyric kliptrilógiájának nyitódarabja, a reneszánsz okkult filozófia és a korai digitális képalkotás találkozása. Az 1983-ban készült „philo-clipben” Agrippa von Nettesheim számmisztikai ábrái alapján egy számítógépes programmal létrehozott közös „kód-partitúra” határozta meg a képek és a hozzájuk kapcsolódó kísérleti elektronikus zene ritmusát. Occult Philosophy is the opening movement in the Gábor Bódy philo-mytho-lyric clip trilogy, the meeting point of Renaissance occult philosophy and early digital imaging. In the ‘philo-clip’ made in 1983, the rhythm of pictures and related experimental electronic music is determined by a common ‘code partita’ developed using a computer program based on numerological diagrams of Agrippa von Nettesheim. Tovább

Bevezető: Sárossi Bogáta, kulturális szakreferens, Goethe Intézet A munkásnőből lett fiatal énekesnő, Sunny egy haknizenekarral… járja a szürke keletnémet vidék kocsmáit és kultúrházait. Szólókarrierről álmodozik, de a művészetben és a magánéletben is csalódások érik. A szomszédok feljelentik, a férfiak csak le akarják fektetni, a közönség közönyös, a zenekar végül kirúgja. Sunny azonban minden kudarc ellenére sem hagyja magát eltéríteni attól, hogy kövesse álmait. Konrad Wolf utolsó filmje, amely egy őszinte, hiteles főhős szemszögéből fest kiábrándító képet az NDK hétköznapokról, kultfilm és kasszasiker lett. A címszerepben remeklő Renate Krößner 1980-ban elnyerte a Berlinale Ezüst Medve díját. Sunny, who has graduated from being a simple worker to become a singer, tours the pubs and cultural halls of grey East Germany with her second-rate band. She dreams of a solo career but faces disappointments in both her chosen profession and private life. The neighbours report her, all the men just want to get laid and move on, her audiences are indifferent, and in the end the band boots her out. Yet despite all the failures Sunny remains determined to reach her goals. Konrad Wolf’s last film that paints an honest, disillusioning picture of everyday life in the GDR from the perspective of an authentic heroine, became a cult movie and box office smash. Renate Krößner is a triumph in the title role; she walked away with a Silver Bear trophy from the 1980 Berlinale. Tovább

Bevezető: Vörös Attila, MWA, Klang operátor, vetítőgépész, NFI - Filmarchívum Thelma az első jelenetekben olyan fehér ruhát… hord, mint egy elsőáldozó. Amint kezd felszabadulni a társadalmi és a nőiségét is fogságban tartó terhek alól, úgy változik meg a külseje, az öltözete is. Amikor Ridley Scott leforgatta egyik legjobb filmjét, Callie Khouri önéletrajzi elemektől sem mentes forgatókönyvéből, a nők helyzete még más volt, mint ma. A Thelma és Louise is hozzájárult ahhoz, hogy másképp gondoljanak magukra. És mást gondoljunk a nők szerepéről a filmekben, mást a női szexualitásról és a szabadságról. Mert végső soron ez a remekmű a szabadságról, a lélek felszabadulásáról szól. In scene one, Thelma is wearing a white dress as though taking her first communion. As she begins to shed the shackling burdens of social expectation and femininity, so her external appearance, including her clothing, begins to change. When Ridley Scott shot what was to become one of his best movies, using the part-biographical screenplay of Callie Khouri, the situation of women was very different to that of today. Thelma and Louise contributed to women thinking differently about themselves and that we all should think differently about women’s roles in cinema, female sexuality and freedom. Because in the final analysis, this masterpiece is about freedom and liberation of the soul. Tovább