1962 augusztusában az egyik reggel olyan, mint a másik. A mozik az Édes életet játsszák Anita Ekberggel, Simon bácsi, a tömbbizalmi pedig… ellátja reggelenként hírekkel, tanácsokkal zenével a háztömb-rádión a rábízott állampolgárokat. A Kommunista Ifjúsági Szövetség vetélkedőt szervez. A „Ki Mit Tud?” győztes csapata részt vehet a VIT-en, messze Nyugaton, Helsinkiben. A győztes csapatot persze előre kiválasztották. Az áthangszerelt slágerekből és gegekből építkező zenés szatíra egyszerre parodizálja a Kádár rendszert és a visszatekintő nosztalgiát. Mindenki felvonul, bábként mozog, felgyorsítva, lelassítva zenére tátog és az időszak karikatúrájává válik itt: a Kispál és Borz, Cseh Tamás, Pogány Judit és Andorai Péter, Gálvölgyi János és Molnár Piroska, Lázár Kati és Reviczky Gábor, Nagy Natália. Tovább

Egy apa fiával együtt útnak indul, hogy felkutassa eltűnt lányát a marokkói sivatagban. Egy rave-partin találkozik egy különleges baráti… társasággal, és velük közösen kezdetét veszi a fájdalmon, csenden és eksztázison át vezető spirituális utazás. Tovább

Egy tyúk eldönti, hogy nem törődik bele a sorsába, megszökik a biztos halált jelentő telepről, és mindent megtesz azért, hogy végre… anya lehessen. Gyönyörű tengerparti tájakat és kietlen pusztaságokat is keresztező kalandjai során egy olyan igazi emberi dráma bontakozik ki előttünk, amelyet ilyen nézőpontból még biztosan nem láthattunk. Valószínűleg Pálfi György, a kultikus Taxidermia és Hukkle rendezője az egyetlen, aki ezt a vizuálisan lenyűgöző, groteszk humorban bővelkedő és lebilincselően izgalmas filmet el tudta készíteni. A Tyúk Magyarországról nem kapott anyagi támogatást, ezért végül német-görög-magyar koprodukcióban készült el, a világ számos filmfesztiválja után pedig a 45. Magyar Filmszemle nyitófilmjeként mutatkozik be hazánkban. A címszereplőt nyolc különböző, Magyarországon született és kiképzett állat játssza, a lenyűgöző alakítások CGI nélkül születtek, Halász Árpád állatkoordinátor segítségével (Fehér isten, Szegény párák, Testről és lélekről). Pálfi ismét együtt dolgozott rendszeres alkotótársaival, többek között Ruttkay Zsófia forgatókönyvíróval és Lemhényi Réka vágóval, a magyar koproducer pedig Muhi András volt. Tovább

Négy év telt el. A Nincs hazaút végén Pókember (Tom Holland) a magányt választotta. Önként, a világ érdekében kitörölte magát… az emberek emlékezetéből, és ezzel lemondott a szerelméről (Zendaya) meg a jó barátjáról (Jacob Batalon) is. Magányos felnőttéletet él. New York már nem ismeri a nevét, csak élvezi áldásos működését: hiszen ő folytatja a bűn üldözését – és már nincs semmi más dolga, főállású Pókember lett. Mégis egyre többször van rá szükség. A ránehezedő nyomás különös változásokat indít be a testében, és végül odáig fajul, hogy már a létezését fenyegeti. Éppen akkor, amikor egészen újfajta bűncselekmények kezdenek terjedni a városban, és neki élete legnagyobb kihívásával kellene szembenéznie. Tovább

Mi köti össze a múltat a jelennel? Természetesen a szerelem. És a zene. De csak ha nagyon jó. Lili korunk tipikus lánya: magányos, és… igyekszik bebeszélni magának, hogy így jó neki. De egyszer a szülei lakásában talál egy régi levélcsomagot, amit az anyja, úgy látszik, egyáltalán nem akart megmutatni neki. Ő persze nem sokat habozik, olvasni kezd, és megelevenedik előtte a múlt… …a kilencvenes évek elejének egy felejthetetlen nyara, amikor három jó barátnő a Balatonnál vakációzik, és közülük csak Eszter (Törőcsik Franciska) akar hűséges maradni az otthon hagyott, karót nyelt pasijához. De általában mérnöki pontossággal követett terveit kissé összekuszálja, hogy megismerkedik egy sráccal (Ember Márk), aki laza, vicces és van még egy nagyon jó tulajdonsága: egy zenekarban játszik, és esténként a szigligeti strandon lép fel a haverjaival. Mi lehet ebből? Kavarodás? Szerelem? Féltékenység? Néhány csók? Néhány pofon? Még több csók? Ez a minimum. A Balaton parti nyár áthangolja néhány fiatal ember életét – és még a gyerekeikét is. Tovább

Négy év telt el. A Nincs hazaút végén Pókember (Tom Holland) a magányt választotta. Önként, a világ érdekében kitörölte magát… az emberek emlékezetéből, és ezzel lemondott a szerelméről (Zendaya) meg a jó barátjáról (Jacob Batalon) is. Magányos felnőttéletet él. New York már nem ismeri a nevét, csak élvezi áldásos működését: hiszen ő folytatja a bűn üldözését – és már nincs semmi más dolga, főállású Pókember lett. Mégis egyre többször van rá szükség. A ránehezedő nyomás különös változásokat indít be a testében, és végül odáig fajul, hogy már a létezését fenyegeti. Éppen akkor, amikor egészen újfajta bűncselekmények kezdenek terjedni a városban, és neki élete legnagyobb kihívásával kellene szembenéznie. Tovább

30 éves jubileumi, felújított 4K-változat. A gyűlölet máig a kilencvenes évek francia mozijának egyik legfontosabb, legerősebb hatású… darabja. Nyers, feszült és vizuálisan emlékezetes látlelet a társadalmi feszültségekről, kirekesztésről, identitásról és dühről, amely harminc év után sem veszített az erejéből. Párizs szegénynegyedeiben, a külváros betonrengetegében három barát sodródik egyik napról a másikra. Vinz, Hubert és Saïd különböző háttérből érkeznek, mégis ugyanazt a dühöt és kilátástalanságot hordozzák magukban. Ahogy telik a nap, a bennük izzó feszültség egyre közelebb sodorja őket egy végzetes pillanathoz. Cannes-i Filmfesztivál, 1995 – legjobb rendezés: Mathieu Kassovitz César-díj, 1996 – legjobb film Tovább