Bevezető beszélgetés: Vendég: Gárdos Péter rendező, Máthé Tibor operatőr Házigazda: Fazekas Eszter filmtörténész, kurátor Az… 1956-os forradalommal hallatlanul izgalmas időszak köszönt be a gyerekek életében. Iskolába menniük nem kell, a felnőttek pedig megbolondulnak: a papa megpofoz valakit, pizsamában szteppel, és levelet fogalmaz Hruscsovnak, a nagymama pedig átlőtt kenyérrel tér haza. Gárdos Péter nem a forradalom hőseiről forgatott filmet, hanem azokról a hétköznapi, félős kispolgárokról, akik a lakásukban begubózva, a rádióra tapadva élték át a forradalom napjait. The 1956 Revolution brings incredible excitement into the lives of children. They don’t have to attend school and the adults go crazy: the father slaps somebody, tap dances in his pyjamas and writes a letter to Khrushchev while the grandmother comes home with a loaf complete with bullet hole through the middle. Péter Gárdos hasn’t made a film about the heroes of the uprising but instead the everyday, timid citizens who holed up in their flats and lived out the revolution glued to the radio. Tovább

Bevezető: Acsády-Pongyor Áron, kutató archivátor, NFI - Filmarchívum Bódy Gábor egyszerre minimalista és monumentális kultuszfilmjében… minden mindennel összefügg. Egy hegyvidéki faluba új plébános érkezik, aki különös módszereivel felforgatja a helyiek életét. A rendező maga alakította pap, a csillagász-punkzenész, az önmagát kereső fiatal anya, a háború nélküli katonatiszt, a rokkant tanácselnök, a lelki- és tüdőbeteg nő, valamint az őket megfigyelő kisfiú sorsát ugyanaz az állatias ösztönöket felszabadító kozmikus erő alakítja. A Kutya éji dala az új érzékenység irányzatának radikális főműve, a neoavantgárd, a popkultúra és a magyar underground zene eklektikus fúziója. Everything relates to everything else in Gábor Bódy’s minimalist, and at the same time monumental cult hit. The new priest arrives in a highland village where he proceeds to shake up the life of the locals using unconventional means. The fate of the priest (played by the director himself), the astronomer-punk musician, the young mother on a mission to find herself, the military officer sans guerre, the disabled president of the council, the psychologically damaged woman with lung disease, and the young boy observing all these goings-on is shaped by the same cosmic force that unleashes animal instincts. Dog’s Night Song is a leading radical work of the trend towards a new sensitivity, an eclectic fusion of neo-avant-garde, pop culture and Hungarian underground music. Kísérőfilm / supporting film: De Occulta Philosophia (philo-clip) Occult philosophy Színes NSZK kísérleti film, 1983, r: Bódy Gábor, Egone Bunne (Llurex), Volkmar Hein, szöveg nélkül, 3’ West German experimantal film, colour, 1983, dir: Gábor Bódy, Egone Bunne (Llurex), Volkmar Hein, No Dialogue, 3’ Korhatár-besorolás: 12 A De Occulta Philosophia Bódy Gábor philo–mytho–lyric kliptrilógiájának nyitódarabja, a reneszánsz okkult filozófia és a korai digitális képalkotás találkozása. Az 1983-ban készült „philo-clipben” Agrippa von Nettesheim számmisztikai ábrái alapján egy számítógépes programmal létrehozott közös „kód-partitúra” határozta meg a képek és a hozzájuk kapcsolódó kísérleti elektronikus zene ritmusát. Occult Philosophy is the opening movement in the Gábor Bódy philo-mytho-lyric clip trilogy, the meeting point of Renaissance occult philosophy and early digital imaging. In the ‘philo-clip’ made in 1983, the rhythm of pictures and related experimental electronic music is determined by a common ‘code partita’ developed using a computer program based on numerological diagrams of Agrippa von Nettesheim. Tovább

Bevezető: Sárossi Bogáta, kulturális szakreferens, Goethe Intézet A munkásnőből lett fiatal énekesnő, Sunny egy haknizenekarral… járja a szürke keletnémet vidék kocsmáit és kultúrházait. Szólókarrierről álmodozik, de a művészetben és a magánéletben is csalódások érik. A szomszédok feljelentik, a férfiak csak le akarják fektetni, a közönség közönyös, a zenekar végül kirúgja. Sunny azonban minden kudarc ellenére sem hagyja magát eltéríteni attól, hogy kövesse álmait. Konrad Wolf utolsó filmje, amely egy őszinte, hiteles főhős szemszögéből fest kiábrándító képet az NDK hétköznapokról, kultfilm és kasszasiker lett. A címszerepben remeklő Renate Krößner 1980-ban elnyerte a Berlinale Ezüst Medve díját. Sunny, who has graduated from being a simple worker to become a singer, tours the pubs and cultural halls of grey East Germany with her second-rate band. She dreams of a solo career but faces disappointments in both her chosen profession and private life. The neighbours report her, all the men just want to get laid and move on, her audiences are indifferent, and in the end the band boots her out. Yet despite all the failures Sunny remains determined to reach her goals. Konrad Wolf’s last film that paints an honest, disillusioning picture of everyday life in the GDR from the perspective of an authentic heroine, became a cult movie and box office smash. Renate Krößner is a triumph in the title role; she walked away with a Silver Bear trophy from the 1980 Berlinale. Tovább

Bevezető: Vörös Attila, MWA, Klang operátor, vetítőgépész, NFI - Filmarchívum Thelma az első jelenetekben olyan fehér ruhát… hord, mint egy elsőáldozó. Amint kezd felszabadulni a társadalmi és a nőiségét is fogságban tartó terhek alól, úgy változik meg a külseje, az öltözete is. Amikor Ridley Scott leforgatta egyik legjobb filmjét, Callie Khouri önéletrajzi elemektől sem mentes forgatókönyvéből, a nők helyzete még más volt, mint ma. A Thelma és Louise is hozzájárult ahhoz, hogy másképp gondoljanak magukra. És mást gondoljunk a nők szerepéről a filmekben, mást a női szexualitásról és a szabadságról. Mert végső soron ez a remekmű a szabadságról, a lélek felszabadulásáról szól. In scene one, Thelma is wearing a white dress as though taking her first communion. As she begins to shed the shackling burdens of social expectation and femininity, so her external appearance, including her clothing, begins to change. When Ridley Scott shot what was to become one of his best movies, using the part-biographical screenplay of Callie Khouri, the situation of women was very different to that of today. Thelma and Louise contributed to women thinking differently about themselves and that we all should think differently about women’s roles in cinema, female sexuality and freedom. Because in the final analysis, this masterpiece is about freedom and liberation of the soul. Tovább

A tragikomédia főszereplője Méhn Kristóf, a festőművészből lett banki archiváló, aki feleségével, Verával egy társasházi földszinti… lakásban lakik. A történet azon a napon játszódik, amikor Kristóf véletlenül penészfoltot fedez fel lakásuk falán, és nem sokkal később megtudja Verától, hogy gyerekük lesz. Elhatározza, hogy felderíti a penész eredetét. A korábban számára ismeretlen lakótársak faggatása közben egyre élesebbé válik a konfliktusa a nyájaskodó közös képviselővel, aki épp egy nagy liftbeszerelési projektet akar keresztülvinni a késő délutáni lakógyűlésen. Ahogy Kristóf kezd belegabalyodni a ház ügyeibe, gyanúja egyre erősebb: a ház beteg. Tovább